Iránytű befektetési döntéseihez
Biztosítási híradó
|
|
 |
Biztosítási híradónkban negyedévente tájékoztatást nyújtunk az ERSTE Bank Alapkezelő elemzésének felhasználásával
az elmúlt negyedév eseményeiről a következő témákat érintve:
Makrogazdasági áttekintés |
|
Gazdasági növekedés |
|
A KSH közleménye szerint 2010 első negyedévében a kiigazítatlan adatok alapján 0,1%-kal emelkedett a magyar GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptárhatás kiszűrésével 0,2%-os emelkedést lehetett regisztrálni. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,9%-os bővülés volt tapasztalható negyedéves alapon.
A termelési oldalon látható, hogy a gazdasági kilábalás motorja az exportorientált ipari termelés növekedése, míg a szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság továbbra is negatívan befolyásolták a GDP alakulását (utóbbi súlya azonban meglehetősen alacsony a teljes hozzáadott értéken belül). Az ipar éves változása 3,3%-os bővülést mutatott, ebből a feldolgozóipar 4,2%-os növekedést tudott felmutatni. Az építőipar azonban továbbra is gyengélkedést mutat, a negyedik negyedévi 5,5%-os visszaesés után 8,7%-os éves visszaesést regisztráltak. A szolgáltatási szektor teljesítménye 0,7%-kal mérséklődött éves alapon.
|
|
 |
|
Felhasználási oldalon a háztartások végső fogyasztása 4,2%-kal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is visszaesést mutatott, 4,7%-os mértékben. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások értéke 2,2%-kal csökkent, a közösségi fogyasztás területén pedig 4,4%-os növekedés figyelhető meg. A végső fogyasztás összesen így 3%-os visszaesést mutatott, szemben a negyedik negyedévi 4,2%-os mérséklődéssel.
A bruttó állóeszköz felhalmozás 4,4%-kal esett vissza éves alapon. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a kereskedelem, a gépjárműjavítás és az ingatlanügyek ágakban jelentős visszaesés volt tapasztalható az állóeszköz felhalmozás tekintetében. A készletek állománya eközben újra apadt az első negyedévben.
A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 478 milliárd forint aktívum keletkezett, amely így +2,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A cserearányok további javulása volt megfigyelhető az első negyedévben.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,9%-kal növekedett a bruttó hazai termék. Ebből az ipar 2,7%-os növekedést, míg a mezőgazdaság 0,3%-os, az építőipar pedig 2,7%-os mérséklődést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,3%-kal emelkedtek. A háztartások fogyasztási kiadása 0,8%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,1%-kal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 1,0%-kal nőtt, a végső fogyasztás 0,4%-kal csökkent. Az export 3,2%-os, míg az import 2,8%-os emelkedést mutatott.
|
|
|
Infláció |
Az éves alapú inflációs mutatóban március, április és május hónapokban rendre 5,9%-os, 5,7%-os és 5,1%-os adatot regisztrált a KSH. A volatilisebb elemektől megtisztított maginflációs mutató értéke ugyanezen hónapokban pedig rendre 4,7%, 4,3% és 4,0% volt éves alapon. A teljes mutató értékét a tavaszi hónapokban a benzinárak emelkedése hajtotta, míg emellett május hónapban jelentősen hozzájárult az értékhez a háztartási energia drágulása, amely az áprilisi gázáremelés hatását tükrözi. Június hónapban vélhetően nem változott a teljes mutató értéke, az Erste előrejelzése 5,1% az éves mutatóra (mely megegyezik az elemzői konszenzussal). Júliusban ezt követően erőteljesebb csökkenés várható a tavalyi adóemelés hatásának bázisból történő kikerülése miatt.
|
|
Az elmúlt hónapokban végbement energiaár-folyamatoknak köszönhetően azonban az egész évre várható átlagos infláció megemelkedett. A Nemzeti Bank legutóbbi inflációs előrejelzésében 4,9%-os éves átlagos inflációt vetített előre, amelyben erőteljes szerepe volt az MNB magasabb olajár prognózisának is. Az Erste által várt éves átlagos mutató 4,6%, miközben év végére 3,6%-ra csökkenhet a mutató év/év alapú értéke. Idén nem számítunk arra, hogy a jegybanki cél alá süllyedjen az éves mutató, azonban jövőre ez már bekövetkezhet.
|
|
|
|
Államháztartás |
A legfrissebb adatok szerint az államháztartás első féléves, helyi önkormányzatok nélkül figyelembe vett pénzforgalmi szemléletű hiánya elérte a teljes évre tervezett érték 119%-át. Az éves hiánycél 870,3 milliárd forint, míg a júniusig felhalmozódott hiány 1033,6 milliárd forintot tett ki. A május hónapig kumulálódott hiány még a teljes évre tervezettnek a 84,6%-ára rúgott.
A júniusi adatok szerint az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – havi hiánya 297,4 milliárd forintra rúgott. Ezen belül a központi költségvetés 293,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 7,4 milliárd forintos deficittel, míg az elkülönített állami pénzalapok 3,3 milliárd forintos szufficittel zártak. Az előzetes adatok szerint a központi költségvetés bevételei 72 milliárd forinttal múlták alul a tavaly júniusi értéket, amely elsődlegesen tehető felelőssé a jelentős havi hiányszámért. Azonban részletes adatok egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. Május hónapban a társasági adóbevételek maradtak el érezhetően a tavalyi évi teljesítési szinttől. A májusig befolyt társasági adóbevétel mintegy 50 milliárd forinttal múlta alul a tavalyi év azonos időszaki értékét, míg a tavalyi különadót is figyelembe véve mintegy 90 milliárd forintos elmaradás tapasztalható. Mindeközben idén társasági adó terén (a tavalyi különadót is beleszámítva) magasabb bevétellel számol a költségvetés, mint tavaly.
|
|
 |
|
Megjegyzendő, hogy a deficit alakulásában meglehetősen erős szezonalitást lehet felfedezni, miszerint az év első hónapjaiban halmozódik fel a hiány jelentős része, míg az év második felében már általában nem szokott jelentős romlás bekövetkezni az egyenlegben. Emellett, a részletes júniusi adatok még nem állnak rendelkezésre, így nem tudjuk biztonsággal megállapítani, hogy pontosan mely tételek, és miért okozhatták a bevételek elmaradását. Ezzel együtt is, a 119%-os teljesítési szint arra utal, hogy az idei évi 3,8%-os hivatalos deficitcél nem tartható további intézkedések nélkül, ahogyan azt korábban vártuk is. Az új kormány által bejelentett intézkedéscsomag számszerű mértéke elegendő lehet a hiánycél tartásához, azonban a végrehajthatósággal kapcsolatban továbbra is látunk kockázatokat.
|
|
|
Folyó fizetési mérleg |
|
2010 I. negyedévében a külfölddel szemben fennálló finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 793 millió euró (212 milliárd forint) volt. A szezonális hatások kiszűrésével a finanszírozási képesség a GDP 2,7 %-a (179 milliárd forint).
|
|
 |
Magyarország folyó fizetési mérlege 2010 első negyedévében továbbra is pozitív, 344 millió eurós értéket mutatott, amely azonban némileg elmarad a 2009 negyedik negyedévi, 446 millió eurós adattól. A reálgazdasági tranzakciók egyenlege (áru- és szolgáltatásmérleg) 1750 millió eurós pozitívumot mutatott. A pozitív reálgazdasági egyenleget jelentős mértékben ellensúlyozta a jövedelmek mérlegén az országból kiáramló 1360 millió euró (a viszonzatlan folyó átutalások ezen felül 50 millió eurós negatívumot mutattak). A folyó - és tőketranszferként elszámolt, EU-val kapcsolatos tranzakciók az első negyedévben 660 millió euróval növelték a finanszírozási képességet.
A reálegyenleg alakulása 2008 vége óta folyamatosan pozitív, és egyre magasabb értékeket mutat, azonban az elmúlt negyedévekben a nettó áru- és szolgáltatásexport növekedésének üteme egyre lassul. A jövedelem- és transzfermérleg 2009 során folyamatosan javult, amiben jelentős szerepet játszott a vállalatok romló profitabilitása, és az emiatt egyre kisebb mértékű külföldre utalt nyereség. A gazdasági helyzet javulásával a jövedelemkiáramlás mértéke már a statisztikák szerint növekedett az első negyedévben. Ez a növekedés vélhetően folytatódni fog az év folyamán.
|
|
|
|
Pénz- és tőkepiaci áttekintés |
|
Kötvénypiac |
2010. április: Görögország a címlapok állandó szereplője
Magyarországi választások
Az áprilisban megjelent hazai makrojelentések kedvező képet tártak elénk, ezek szerint az ipari termelés már bővült (év/év alapon), ami a tavalyi év alacsony bázisával és az élénkülő export-teljesítménnyel magyarázható, a külkereskedelmi mérleg adatai szerint mind az export, mind az import jelentős növekményt tudhat magáénak, miközben a külker többlete 374 millió euróra rúgott. Viszonylag kedvezőnek mondható a Pénzügyminisztérium által közzétett hiányadat is: a kormányzat által korábban előrejelzett 74%- hoz képest csak az éves hiánycél 69,4%-át érte el az első negyedéves deficit, amely mintegy 610 milliárd forintot tesz ki. Ennek ellenére a 2010-es évre tervezett 3,8%-os hiánycél túllövésének kockázata nem múlt el. A piacok kedvezően fogadták azt, hogy Magyarország stabil és erős kormánnyal vág neki a következő négy esztendőnek. A következő hetekben fokozatosan betekintést nyerhettünk a Fidesz gazdaságpoltikai terveibe. A különböző szerkezeti átalakítások, a jó kormányzás jegyében történhetnek, és inkább pozitívnak értékelhetőek, miközben számos kockázati tényezőt is azonosítani tudunk (MNB-kormány konfliktus; magasabb államháztartási hiánycél; befektetői érdeksérelmek a közüzemi vállalatoknál stb.).
A forint árfolyama 262-270 HUF/EUR között stabilizálódott. A hónap vége felé a negatív hírek hatására a forintra a sáv felső tartománya volt jellemző. Április végére a kedvezőtlen európai folyamatok ellenére is csökkentek a kötvényhozamok 20-40 bázisponttal.
|
|
Forrás: Bloomberg |
|
A világgazdaságban, az öreg kontinensen még mindig a görögök voltak napirenden. A forint újra a 260-as szint irányába mozdult el (HUF/EUR), a kötvénypiacon is pozitív hangulatot láttunk - igaz, a piaci optimizmust alapvetően a görög mentőcsomag híre generálta. Majd a görög sztorinak újra az árnyékosabb oldala került a figyelem középpontjába, a napi mozgásokat is sokszor a dél-európai ország problémáival, illetőleg annak megoldásával kapcsolatos hírek generálták. A forint mélypontjaira magyarázatot a nemzetközi hangulat, pontosabban a görög csődkockázat szintjének minden korábbinál magasabbra emelkedése (CDS) adott. A befektetői bizalom megroggyant, amire rátett, hogy a Moody's és a Fitch is rontott Görögország adósminősítésén.
Május: Fertőzés veszély: Portugália és Spanyolország?
Magyarországot ismét elérte a nemzetközi válság szele - a forint 11 havi mélypontra gyengült és a kötvényhozamok is jelentősen megugrottak – miután a görög adósság-válság fertőzőnek bizonyult Portugália és Spanyolország esetében is, a csődkockázati mutatók pedig újabb magasságokba emelkedtek. A lengyel zlotyi még a forintot is meghaladó mértékben gyengült, egyes londoni bankházak pedig - amelyek korábban még a térség felülteljesítését jelezték előre - most már a régió kockázataira hívták fel a figyelmet és 290-es HUF/EUR árfolyamot prognosztizáltak.
A Fidesz politikusainak szerencsétlen nyilatkozatai nyomán a forint 2 nap leforgása alatt 13 egységgel gyengült, valamint Magyarország csődkockázata és az állampapír piaci hozamok is óriásit ugrottak. A kormánypárt alelnöke, Kósa Lajos Görögországhoz hasonlította a hazai helyzetet, tehát csődközeli állapotot emlegetett, majd később a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter nyilatkozott olyan szövegkörnyezetben, amelyet részben félreértelmeztek a piacok. A bizonytalan nemzetközi környezet és gyengülő forint-árfolyam mellett a Magyar Nemzeti Banknak egyelőre el kellett felejtenie a további kamatcsökkentéseket.
A forint árfolyama 270-285 HUF/EUR árfolyam között ingadozott. Május végére a kedvezőtlen európai és hazai hangulatváltozás miatt emelkedtek a kötvényhozamok 50-60 bázisponttal.
|
|
 |
|
Nemzetközi piacokon a piaci konszenzussal szinte teljes egészében megegyező, 3,2%-os évesített növekedést produkált az amerikai gazdaság az első negyedévben. Ezzel az utolsó két negyedévben együttesen 7 éve nem látott ütemet mutatott fel. Mindenképpen kedvezőnek értékelhető ezen felül is a jelentés. Eközben a görög sztori dramatizálódott, a korábbi csomagot ki kellett bővíteni, a felek új tárgyalásokat folytattak, miután a görög államcsődre a befektetők már nagyobb sanszot adtak, mint bárhol a világon. Ezt követően az európai vezetők megalkották a harmadik védőernyőt, és egy lépéssel közelebb kerültek az év elején többször felemlegetett intézmény, az Európai Valutaalap megalapításához. Az elfogadott 500 milliárd eurós csomag (melyhez, az IMF 250 milliárdot tehet hozzá) ugyanis legnagyobb részt egy 440 milliárdos SPV létrehozásából áll, mely intézmény segítheti majd a tagországokat. Az IMF kiutalta a görögöknek az első részletet az őket érintő csomagból, 5,5 milliárd eurót. A görögök továbbra is igen nagy bajban vannak.
Június: Új kormány 29 pontja
Magyarországon a kormány akciótervének 29 pontja rövid megnyugvást hozott a pénzügyi piacokra. A kormányfő üzenete a következő volt: Magyarország tartani fogja mind az idei (3,8%-os), mind a jövő évi (2,9%), a Bajnai kormány által az IMF és az EU felé tett költségvetési hiánycélt. Mindezek mellett jelentős átalakításokat tervez végrehajtani az adórendszerben (SZJA, TÁNYA), valamint az állami szférában. A bevétel-kiengedés (adócsökkentések) ellentételezését részben az állami kiadások megfogása, részben pedig a pénzügyi szektor különösen erős megadóztatása jelenti majd. Az új program tehát egyszerre biztosítja a pénzügyi stabilitást és szolgálja a növekedési célokat, illetve az állam viszonyának példátlan átalakítására kerül sor a kormány elképzelései alapján. Ezen változások eredménye a versenyképesebb gazdaság és a magasabb növekedés lehetnek majd – kedvező egyensúlyi pálya mellett. Mindazonáltal, azt ki lehet jelenteni, hogy 1. idén nem következik be hiányelszállás; 2. elkezdődik a magyar gazdaság legsúlyosabb problémáinak orvoslása.
Júniusban a magyar államkötvények intenzív hozamemelkedésbe kezdtek a hozamgörbe teljes horizontján. A forint árfolyama 275-290 HUF/EUR árfolyam között ingadozott. Véleményünk szerint a kormányzati intézkedések hatására a kilátások javulhatnak középtávon, a csődárazottság, az országkockázat is mérséklődhet, ennek megfelelően az idei harmadik negyedévre további 25 bázispontos csökkentést tartunk valószínűnek, és így a forint erősödhet, 275 HUF/EUR lehet szeptemberre.
|
|
 |
|
Világgazdaság
Júniusban erősödött Európában az adósságkrízis miatti félelem, úgy tűnt, a megnyugvás ideiglenes volt. Görögországot sorozatban a második hitelminősítő (Moody's) is bóvli kategóriába sorolta vissza, majd ezt követően nem sokkal futótűzként terjedt a pletyka, mely szerint Spanyolország komoly nemzetközi segítségre szorulhat. Az aggodalmakon csak kissé enyhítettek azok a vélemények, melyek szerint túlzásba vitte a piac a reakciót az elmúlt hónapokban, ilyen volt például a Fitch közleménye, és a nemzetközi szupranacionális intézmények (IMF, EU) hivatalos cáfolatai.
Rendkívül alacsony a befektetői aktivitás, de nyár folyamán lassú javulás várható.
|
Várakozások: 2010 a változás éve?
A második negyedévben jelentős korrekció ment végbe az állampapír, részvény és a forint piacán is. A több mint egy éves emelkedés, jó hangulat után csak az időpont volt kérdés, hogy mikor változik, romlik a nemzetközi tőkepiac hangulatával együtt a hazai tőkepiac hangulata. Véleményünk szerint a nyár folyamán a nemzetközi piacok hangulatjavulása várható és hamarosan visszatérhet Magyarország kedvező megítélése, így kis mértékben tovább mérséklődhet az MNB irányadó rátája, és elérheti a 2010-es évben az 5%-ot. Az újonnan felállt magas támogatottságú kormány lehetőséget kapott a régóta emlegetett strukturális reformok véghezvitelére és ennek esetleges sikere tovább javíthatja Magyarország megítélését.
A forint véleményünk alapján 2010-ben elsősorban 265-285 HUF/EUR közötti sávban fog mozogni. A nemzetközi részvénypiaci hangulat javulása esetén várakozásunk szerint ismét célba veheti a 275-ös szintet is.
A 2010-es év több jelentős kockázatot is hordoz magában, egyrészt a magyar, az európai (görög, spanyol, portugál) és a világgazdaság bizonytalan állapota, a 2009. évben történt erőltetett tőkepiaci likviditásnövelés várható kivonásának elindulása miatt.
A bizonytalansági faktorok nagy száma, a nemzetközi hangulat változékonysága, a tőkepiaci likviditás visszaszívása a hozamcsökkenési folyamatot megakaszthatják, erős volatilitást okozhatnak, de rövid- és középtávon a hozamszintek még csökkenhetnek. 2010 elején a magas magyar reálkamat és a hosszabb távon csökkenő hazai infláció a régiós társainktól kiugróan magasabb hozamszint csökkenését eredményezte, második negyedévben a görög adósságválság miatt a hozamcsökkenés lendülete megtört, jelentős korrekció történt, de a harmadik negyedévben a hozamcsökkenés tovább folytatódhat. Elsősorban az európai gazdaságok eladósodottsága miatt, a nemzetközi illetve a hazai hangulat gyorsan változhat és a hozamcsökkenés bármikor stagnálásba illetve korrekcióba csaphat át.
| 2009.12.31. |
407,4918 |
407,5864 |
396,9653 |
399,3347 |
| 2010.03.31. |
413,4025 |
414,8030 |
420,5343 |
427,3024 |
| 2010.06.30. |
418,6322 |
419,2531 |
414,2142 |
417,2932 |
| 2010.09.30. |
|
|
|
|
| 2010.12.31. |
|
|
|
|
| 2010. I. n. évi változás |
1,45% |
1,77% |
5,94% |
7,00% |
| 2010. II. n. évi változás |
1,265% |
1,073% |
-1,503% |
-2,342% |
| 2010 III. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. IV. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. évi változás |
2,734% |
2,862% |
4,345% |
4,497% |
forrás: ÁKK
|
|
 |
|
|
|
Részvénypiac |
Megtört a nagy nemzetközi tőzsdeindexek emelkedése a második negyedévben
A második negyedévben a jelentősebb nemzetközi tőkepiaci központok meghatározó tőzsdeindexeinek mindegyike 10% körüli vagy azt meghaladó esést mutatott. A februárban meginduló emelkedés április közepéig tartott. Azóta a részvénypiacok fokozatosan gyengültek. Június végére a főbb indexek esetében a 2009 év végi záróértékek elestek. Az egyedüli kivétel a DAX index volt, amely a félévet egy hajszállal az évvégi értéke felett tudta zárni.
Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 2010 második negyedévében 13,18%-os mértékben csökkent. A BUX index az időszak során a legmagasabb értékét április 12-én érte el, amikor 25690 pont felett járt. Ilyen magasságban az index utoljára 2008 januárjában zárt. Az első negyedévben a blue chipek mindegyike esett. Az OTP 30,65%-kal, a Magyar Telekom 11,62%-kal, a MOL 3,48%-kal, a Richter Gedeon pedig mindössze 0,64%-kal értékelődött le.
|
|
forrás: Bloomberg |
|
Az OTP a vártnál jobb eredményt közölt az első negyedévben. A nettó profit 42,4 milliárd forint lett, ami nagyjából megfelel az egy évvel ezelőtti szintnek, azonban jelentősen felülmúlta 2009 negyedik negyedévét, amelyre a magas céltartalék képzés és az elszabaduló költségek nyomták rá bélyegüket. A vártnál alacsonyabb céltartalék képzésnek, a további költségcsökkentő intézkedéseknek és a jelentős árfolyamnyereségnek köszönhetően az OTP 16%-kal múlta felül a piaci várakozásokat. Ahogy az várható volt, az alacsony kamatkörnyezet következtében a nettó kamatmarzs alacsonyabb lett (5,91% vs. 6,32%) és szerényebb kamatbevételt eredményezett (-7,3% né/né, -9,8% év/év), míg a hitelállomány kismértékben bővült. A nettó díj- és jutalékbevétel tovább csökkent, azonban az egyéb nem kamatjellegű bevételek 32,6%-kal ugrottak meg negyedéves összehasonlításban. A teljes bevétel negyedéves szinten 5%-kal esett vissza, amit teljes mértékben ellensúlyozott a költségcsökkentés. Így a költség-bevétel mutató javult (43,3% vs. 46,7% 4Q09-ben). A céltartalék képzés pozitív meglepetést okozott, miután jelentős mértékben csökkent (-31,7% né/né) a fedezeti ráta emelkedése ellenére (75,8% vs. 73,8%). Az NPL ráta tovább nőtt (10,7% vs. 9,8% 4Q09-ben), azonban a kockázati költségek jelentősen csökkentek a magas céltartalékkal jellemezhető 4Q09-cel szemben (317bps vs. 465bps 4Q09-ben). Összességében az OTP jó eredményeket közölt és felülteljesítette az elemzői konszenzust.
A MOL első negyedéves eredménye megfelelt a várakozásoknak. Az üzemi eredmény 59,5 milliárd forint lett, mely éves szinten 11,7%-os csökkenés, azonban a konszenzusnál 8,2%-kal magasabb. A nettó profit 19 milliárd forint a tavalyi 114,8 milliárdos veszteséggel szemben, azonban ez az érték elmaradt a 27,6 milliárd forintos piaci várakozástól. A nettó profitra kedvezően hatott a pénzügyi sor, mivel a devizaátértékelés pozitívba fordult és a pénzügyi ráfordítások 147,1 milliárdról 23,5 milliárdra csökkentek. A bázisnál magasabb olajár miatt a működési cash flow negatív volt (99,2 milliárd forint). A nettó hitelállomány az INA teljes bekonszolidálása miatt nőtt, ami 36,4%-os eladósodottsági rátát eredményezett. A kutatás-termelés üzemi eredménye éves szinten 13%-kal nőtt (52,2 milliárd forint) az INA konszolidációja miatt, miután a szénhidrogén termelés 38%-kal, 603 ezer tonnára nőtt. Az átlagos napi termelés 142,2 ezer hordó volt (negyedéves szinten stabil). A magyar, horvát és orosz mezők többségén csökkent a kitermelés, azonban a szíriai és az új orosz mezőkön nőtt. A MOL a továbbiakban 29,8 milliárd forintos beruházást tervez az üzletágban (a szíriai Hayan mező fejlesztésére 13,4 milliárd forintot szán). A finomítás-kereskedelem 3 milliárd forintos üzemi veszteséget ért el a tavalyi 4,7 milliárddal szemben, ami meglepő, mivel a finomítói marzsok javultak és 55%-kal nőtt a saját termelésű kőolaj mennyisége is. Az értékesítés 14%-kal, 4041 ezer tonnára nőtt az INA konszolidációja miatt. A horvát leány 11,9 milliárd forinttal járult hozzá az üzemi veszteséghez. A külső feltételrendszer vegyes: az átlagos crack spread 22%-kal nőtt (főleg a benzin), míg a dízel 32,5 dollárral csökkent tonnánként. A régió üzemanyag-kereslete 6%-kal esett vissza. A beruházások 5,6 milliárd forinttal 17,1 milliárd forintra nőttek az üzletágban a rijekai finomító modernizációjának köszönhetően. A kiskereskedelmi forgalom (INA nélkül) stabilnak mondható, csak 1,2%-kal esett vissza. Csoportszinten a MOL 1625 benzinkúttal rendelkezik. A petrolkémiai üzletág árbevétele 5%-kal nőtt. 12%-kal emelkedett az olefin, 6%-kal a polimer termelés. Az integrált petrolkémiai marzs az első negyedévben kismértékben csökkent, de 11%-kal magasabb volt, mint 2009 negyedik negyedévében. A capex elhanyagolható volt. A gáz és energia üzletág üzemi eredményét segítette az eszközök átértékelése. A Földgázszállító üzemi eredménye 37%-kal 17,7 milliárd forintra nőtt, köszönhetően a tranzitszállítás 40%-os mennyiségi növekedésének, valamint a tranzitdíjak 11%-os emelkedésének. Az MMBF Zrt. 3,6 milliárdos eredményt ért el annak ellenére, hogy a kereskedelmi tároló csak április 1-én kezdte meg tevékenységét. Összességében a cégcsoport eredménye megfelelt a piaci várakozásoknak. Negatív meglepetés volt a petrolkémiai és a finomítás-kereskedelem üzletágak szereplése, a vártnál jobban alakult viszont a gáz és energia tevékenység. A vállalat utalt rá, hogy továbbra is erős a nyomás a marzsok tekintetében, és a termelési kapacitások még tovább ésszerűsíthetők. Tisztán látható, hogy a fő üzletágnak a kutatást-termelést tekinti a vállalat, hiszen ide összpontosítja beruházásainak döntő hányadát. A növekedés fő motorja továbbra is a kutatás-termelés lehet, bár a finomítói marzsok fokozatos javulása is segíthet.
A Magyar Telekom első negyedéves eredménye megfelelt a várakozásoknak. Az árbevétel elsősorban a hagyományos vezetékes szegmens csökkenő bevételei miatt csökkent. A vezetékes előfizetők száma 9,8%-kal esett vissza, míg a mobil előfizetők száma az inaktív ügyfelek erősödő lemorzsolódásának, valamint a dupla és tripla SIM kártyák lemondásának következményeként 3,4%-kal csökkent. A csökkenő átlagos percdíjak és a mobil végződtetési díjak 16%-os csökkenése is kedvezőtlenül hatott. Az IT szolgáltatásokra a parlamenti választások miatti politikai bizonytalanság hatott. A vállalatnál jelenleg is folyó költség optimalizációs program hatására a költségek 4,9%-kal csökkentek, de még így sem tudták kompenzálni a bevételcsökkenés mértékét. Így a tisztított EBITDA 11,3%-kal esett vissza. Az előző időszakban elkönyvelt árfolyamveszteség elmaradása miatt javult a pénzügyi eredmény. A nyereségadó nőtt, mivel Macedóniában változtak az adótörvények. A nettó eredményt negatívan befolyásolta a forint euróval, valamint macedón dénárral szembeni erősödése. Összességében nem túl kedvező az eredmény, hiszen a bevételek és az EBITDA csökkenésének felgyorsulását jelzi. A piaci környezet kedvező hatása is csak az év vége felé jelentkezik várhatóan. Az EBITDA cél eléréséhez még drasztikusabb költségcsökkentésre lenne szükség.
A Richter Gedeon első negyedéves eredménye elmaradt a várttól. A belföldi értékesítést két tényező befolyásolta: az egyre kisebb mértékű árcsökkentések, illetve az újonnan bevezetett termékek forgalomnövelő hatása. Export oldalon vegyesebb volt a kép. Jelentősen megugrott az orosz (+55,5%) és az ukrán (+70,8%) értékesítés, ugyanakkor az amerikai piacon 46,4%-os visszaesés volt tapasztalható. Ez utóbbi a profitmegosztási megállapodásokból származó jövedelem számottevő csökkenése miatt következett be. A két tendencia hatása egymást lényegében kioltotta. A nettó eredményt most is nagymértékben módosították a pénzügyi tételek. 2010 első negyedévében az árfolyamok alakulása következtében az átértékelések összege jóval alacsonyabb volt, mint 2009 első negyedévében. Idén a pénzügyi eredmény 943 millió forint volt, szemben az előző év azonos időszakában elkönyvelt 9,7 milliárd forinttal. A Richter eredmény a fent vázoltak miatt elmaradt a meglehetősen optimista piaci várakozásoktól. Ennek ellenére kedvezőnek találjuk az eredményt, hiszen a vállalat még a kedvezőtlen piaci környezetben is tartani tudta árréseit, illetve ismét fellendülés tapasztalható az orosz/FÁK piacokon. Ugyanakkor vannak azért intő jelek is. Egyrészt az amerikai piacokról származó bevételek az előreláthatónál nagyobb mértékben estek, míg az orosz export megugrása részben az április 1-én bevezetetett új árazási rendszert megelőző készletfelhalmozásnak volt betudható. Az eredményt a jövőben a forint kilengéseinek csökkenése miatt egyre kisebb mértékben szabad majd a pénzügyi tételeknek befolyásolni.
|
| 2009.12.31. |
21227,0 |
10428,0 |
1115,10 |
2269,15 |
| 2010.03.31 |
24245,6 |
10856,6 |
1169,43 |
2397,96 |
| 2010.06.30 |
21050,4 |
9774,02 |
1030,71 |
2109,24 |
| 2010.09.30 |
|
|
|
|
| 2010.12.31 |
|
|
|
|
| 2010 I. n. évi változás |
14,22% |
4,11% |
4,87% |
5,68% |
| 2010. II. n. évi változás |
-13,18% |
-9,97% |
-11,86% |
-12,04% |
| 2010 III. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. IV. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. évi változás |
|
|
|
|
| 2009.12.31 |
5957,43 |
5412,88 |
10546,44 |
1117,3 |
| 2010.03.31 |
6153,55 |
5679,64 |
11089,94 |
1196,8 |
| 2010.06.30 |
5965,52 |
4916,87 |
9382,64 |
1103,9 |
| 2010.09.30 |
|
|
|
|
| 2010.12.31 |
|
|
|
|
| 2010 I. n. évi változás |
3,29% |
4,93% |
5,15% |
7,12% |
| 2010. II. n. évi változás |
-3,06% |
-13,43% |
-15,40% |
-7,76% |
| 2010 III. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. IV. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. évi változás |
|
|
|
|
| 2009.12.31 |
2388,72 |
2106,10 |
2964,96 |
286,269 |
| 2010.03.31 |
2495,60 |
2256,83 |
2931,16 |
294,124 |
| 2010.06.30 |
2271,03 |
1905,32 |
2573,32 |
255,119 |
| 2010.09.30 |
|
|
|
|
| 2010.12.31 |
|
|
|
|
| 2010 I. n. évi változás |
4,47% |
7,16% |
-1,14% |
2,74% |
| 2010. II. n. évi változás |
-9,00% |
-15,58% |
-12,21% |
-13,26% |
| 2010 III. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. IV. n. évi változás |
|
|
|
|
| 2010. évi változás |
|
|
|
|
A fenti számokból jól kivehető, hogy 2010 második negyedévében a hazai részvénypiac a globális részvénypiacokkal összhangban jelentős mértékben esett. A forint az euróhoz, a dollárhoz és a régiós devizákhoz képest is gyengült.
Várakozások
A globális részvénypiaci hangulat április vége óta romlik. A háttérben meghúzódó okok (eurozóna adósságválsága, romló munkaerőpiaci adatok az USA-ban, félelem a kínai gazdasági növekedés megtörésétől, olajfolt a Mexikói-öbölben, gyengülő euró, az Európa légiközlekedését átmenetileg megbénító izlandi vulkáni hamufelhő) közül egyelőre csak a legutolsó oldódott meg és a bizonytalanság várhatóan a nyár folyamán fennmarad. Ami egyértelműen látszik, hogy a német piac a gyenge euró miatt felülteljesítő volt az utóbbi időszakban és ez a tendencia folytatódhat a jövőben is.
|
|
|
|
|
|
|